Isten

Hermész

Maia Atlasz leánya volt, a pleiaszok egyike. Az éjszaka közepén, amikor már minden isten elszenderült az Olümposzon Zeusz lelopakodott Maia mellé, és együtt töltötték az éjszakát. Mire Éósz felkeltette a napot, a főisten már az Olümposzon volt. Az éjszaka megfogant Hermész, és még napkelte előtt világra jött. Maia megmosdatta, bepólyázta, és azután kimerülten ágyába dőlt és elaludt. A gyermek Hermész addig fészkelődött, hogy kihámozta magát a pólya szoros kötéséből, és a bokáján nőtt szárnyak segítségével Thesszáliába ment, ahol Apollón csordái legeltek. A gyermeknek megtetszett a csorda, és egy Püloszhoz közeli barlangba hajtotta őket, a nyomokat pedig eltüntette, oly módon, hogy hátrafelé vezette be az 50 teheneket a barlangba, így azok fordított nyomokat hagytak maguk után. Útközben talált egy teknőst, amelyet megölt, és belsőségeit is kiszedte. A teknőspáncélra pedig ráerősítette az egyik tehén beleit. Így született meg a líra. A reggeli nap már fenn ragyogott az égen, amikor Hermész visszatért anyja mellé, és ugyanúgy bepólyálta magát. Apollón azonban észrevette a lopást, és hamarosan Maiánál volt, és követelte vissza a csordáját, amit a csecsemő Hermész ellopott. A nimfa nem akarta elhinni, hogy a gyermek ilyet tudott tenni, így vita tört ki. Zeusz látott fentről mindent, és elmondta, hogy Hermész mit is csinált az éj leple alatt. A vita azonban csak nem ült el, amikor egyszer csak a három isten hangját megtörte egy lágy dallam. Hermész játszott a líráján. Apollón azonnal rabja lett a hangszer édes hangjának, és szíve teljesen meglágyult. Hermésznek adta egész csordáját cserébe a líráért. Az istenek hírnöke beleegyezett a cserébe, így lehetett Hermészből pásztor, Apollónból pedig a líra mestere. Később a furulyát is ő találta fel, és csodálatos hangja elgyönyörködtette Apollónt. A líra után így újra üzletet ajánlott a gyermek Hermésznek a múzsák vezetője. Hermész megkaphatta Apollón aranypálcáját, amelynek rendkívüli varázsereje volt. Ezt a pálcát később kicsit átalakította, és ez lett Hermész egyik kísérője és attribútuma. Az arany pálcán két kígyó fonódott össze egy nyolcas alakjában, és a pálca törzsén két szárnyacska is volt. Ezt a pálcát kerükeiónnak nevezték, latin neve pedig Caduceus volt. Apollón a pálca és a csorda mellé egy tanácsot is adott a kis Hermésznek: menjen el Parnasszosz hegyére és az ottani papnőktől, a Thriáktól tanulja meg a jóslás művészetét. Hermész megfogadta tanácsát és ezáltal tökéletesen fel volt készülve Olümposzi feladataira.

Mivel anyja alacsonyabb rangú istennő volt, nem került fel rögtön az Olümposzra, így a földön maradt és az árkádiaiak nyáját őrizte eközben találta ki a sípot, s hogy a tűzgyújtással ne kelljen vesződnie kitalált egy gyújtószerszámot is. További találmányai közül a számokat, a mértékegységeket és az ABC-t érdemes megemlíteni. Amikor megunta a földi életet kérte anyját engedje fel az Olümposzra a fényes paloták közé a jólétbe. Anyja óvta őt, hogy nem fogják befogadni. Erre Hermész azt mondta, ha nem engedik fel rablóbandát szervez és az élére áll annak. Az olümposzi istenek azonban kedvesen fogadták mert már hallottak a csíntevéseiről, és Zeusz küldöncévé nevezték ki. Irisznek is hasonló feladatai voltak, de ő csak továbbította a főisten utasításait, Hermész végre is hajtotta azokat.

Sok mitikus hősnek és istennek segített:
Jean-Baptiste Pigalle: Saruját kötöző Hermész

Amikor Zeusz a tehénné változtatott Iót szerette volna magáévá tenni, a főisten Hermészhez fordult tanácsért, ugyanis féltékeny felesége, Héra a százszemű Argoszt rendelte Ió mellé őrnek. Hermész leszállt Argosz mellé, és furulyáján olyan nyájasan kezdett el játszani, hogy az óriás elaludt, és mialatt aludt Hermész levágta a fejét, így Zeusznak most már szabad útja volt.

Belépés
Szavazás
Nincs szavazás feltöltve
0.033 mp